|
T. Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság.
Hiv.szám: Pfv.V.20.607/2007.
Dr. Ádám György felperes, ügyvéd, Metes György alperes ellen, személyhez fűződő jogom megsértése miatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.969/2006/12. számú – keresetemet elutasító – jogerős ítélete ellen 2007. január 25-én felülvizsgálati kérelmet, 2007. január 29-én, 2007. február 21-én, 2007. április 23-án és 2007. április 26-án felülvizsgálati kérelem kiegészítést nyújtottam be. Jelenleg az alábbi
f e l ü l v i z s g á l a t i k é r e l m e m
k i e g é s z í t é s é t
terjesztem elő:
A már benyújtott petitumom változatlan fenntartása mellett a jelen előadottakat is kérem a tényállás mérlegelésekor figyelembe venni.
I.
Eddig ifj. Hegedűs Lóránt, majd Metes György ellen benyújtott keresetemnek egy bíró, dr. Mohay György Fővárosi Bírósági bíró –ítélethozatalkor még a PKKB-n– adott helyet, rendkívül pontos, jogelméleti és joggyakorlati problémákat is alapul véve. Ítéletének kifogástalan indokolását eddig egyetlen bíró sem tudta megcáfolni. Ez az ÍTÉLET TÖRTÉNELMET ÍRT az a „harmadik államhatalmi ág” életében, ami akkor lesz még nyilvánvalóbb, ha megismerjük a többi ítéletet is, amelyek ezt a tényt el akarják hallgatni és az ez irányú ítélkezést „egységesnek” próbálják beállítani.
Ezt követően eddig tizenhárom bíró utasította el egy mondatos kereseti kérelmemet: „az alperes megsértette személyiségi jogomat”. A rabulisztikus „indokolás” minden esetben formai okokra hivatkozással utasította el keresetemet, amelynek egyetlen „érve” volt: csoport ellen a csoporthoz tartozó egyén nem perelhet. Azt tehát mind a tizenhárom bíró kimondta, hogy a „keresztyén magyar állam ezer éves jogfolytonossága” alapján kirekesztésre uszító ellen nem perelhetek. Azt azonban eddig egyetlen bíró sem mondta ki – aki keresetemet elutasította –, hogy az alperesek ellen ki (kit) perelhet (perelhetnek).
Ezek szerint a keresetemet eddig elutasító tizenhárom bíró úgy véli:
Az ifj. Hegedűs Lóránt által írt és az alperes által terjesztett „Keresztyén Magyar Állam!” emberek egész csoportját sérti. Egyes bírók szerint személyes sérelem miatt egy sértett személy egyénileg nem perelhet. Hogyan kell a felperesi csoportot – ezen bíróság szerint – megszervezni, hogy a gyűlöletre uszítás perelhető legyen?
Párbeszéd:
Kérdező: Elnézést kérek tisztelt Uram/nagyságos Asszonyom, Ön ugyebár zsidó és így a „Galiciából jöttmentek hadának” tagja?
Válaszoló: Igen, a „had” egyik tagja vagyok, mint zsidó.
K: Akkor Ön ugye megtestesült óember?
K: Akkor Ön rágja romjaiban a hősök csontjait csak azért is?
V: Igen, rágom romjaiban a hősök csontjait, munkanapokon 3-4 óra hosszat, munkaszüneti napokon 1-1,5 óráig, csak azért is.
K: Ezt nyilván azért teszi, mert az Ön ószövetségi Sionja elveszett Isten elleni támadásai miatt, hát vesszen az újszövetségi életrend legígéretesebb magaslata a magyar Sion is?
V: Igen, ez pontosan így van
K: Akkor ugye Ön azért jött a Duna partjára, hogy még egyet rúgjon a magyarba, hiszen kedvet kapott rá?
V: Igen, azért jöttem a Duna partjára, a Jordán partja mellől, hol internacionálisan, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba, hiszen kedvet kaptam rá.
K: Ön akkor ugyebár hisztérikus a megszólítástól: „Keresztyén Magyar Állam”?
V: Igen, ettől a megszólítástól hisztérikus vagyok.
K: Ön ezek szerint ki akarja rekeszteni a magyarokat?
V: Igen, ki akarom rekeszteni a magyarokat innen Magyarországról.
K: Akkor lépjen be a „Galiciából jöttmentek hada” Egyesületbe, amelyet bejegyeztetünk a cégbíróságon és az így alakult jogi személy fog keresetet indítani ifj. Hegedűs Lóránt és Metes György ellen.
V: Igen, belépek az Egyesületbe, mert a PK. 13. állásfoglalás szerint a Ptk. 76. § és 85. § (1) bekezdése alapján csak így tudjuk személyhez fűződő jogainkat személyesen érvényesíteni.
K: Nyilván így több millióan leszünk, ha külön-külön perelnénk a bíróság parttalanná válna.
Ezek a beszélgetések eddig elmaradtak.
A keresetemet eddig elutasító tizenhárom bíró feltehetően arról van meggyőződve, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban – a gyűlöletre uszító ellen – ilyen módon kell perben fellépni. Ehhez nincs mit hozzátennem.
Az így kialakult összképhez azonban van hozzá tenni valóm:
Magyarországon 1000 (EZER) éve hullámzik a mások által vagy saját maga által is zsidónak tartott állampolgárok helyzete: a többé-kevésbé elfogadottól a haláltáborig, a normális viszonytól a tömegével Dunába lövésig. Mint az előző beadványomban bizonyítottam, nem kell ehhez a radikális (!) változáshoz még fél évtized sem. Most úgy tűnik – éppen a harmadik államhatalmi ág magatartása (ítélkezése) alapján – ismét változás előtt állunk. Ezt az Országgyűlés elnöke is beszédében elismerte. Félő – minthogy bármikor kitörhet a harmadik világháború –
hogy a mások által zsidónak tartott magyar állampolgároknak életveszélyes lesz a helyzete. „Minden a szavakkal kezdődik”, ehhez A.) alatt csatolom Magyar Bálint írását ezen címmel (Népszabadság, 2004. április 15-én 13. oldal). Ezt az életveszélyes „hullámvasút utazást” Magyarországon lehetetlen kibírni. Ezen a három államhatalmi ágnak – jelenleg a harmadiknak – kellene gyökeresen változtatni. Perem is éppen ezt a célt szolgálja.
Ebben a két perben mindent megtettem, ami egyáltalán emberileg lehetséges. A többi már a harmadik államhatalmi ágra – a bíróságra – tartozik.
II.
A jelen perben első fokon eljáró dr. Pataki Árpád – referádák alkalmazásával – a bíróságok szerint a személyek ellen gyűlöletre uszítók ellen benyújtott keresetek elbírálásának speciális szakbírója. Ezért az ilyen típusú pereket általában dr. Pataki Árpádra szignálják referáda alapján. Az ilyen szakkérdéseknek azonban dr. Pataki Árpád nem szakemberek, az ítéleteiben sorozatosan hibás döntéseket hoz. B.) alatt csatolom a bíró PKKB-n hozott 29.P.86.176/2002/5. ítéletét negyvenegy felperes keresetének elutasításáról. Az ilyen nagyszámú felperes keresetének elutasítása a bírót abban teszi érdekeltté, hogy más hasonló ügyekben is azonos „döntést” hozzon. Ezért dr. Pataki Árpád elfogult! Vagyis téves, logikátlan – tehát törvénysértő – ítéleteinek egyenes útja van a bíróságok gyakorlatában.
A szóban lévő ítélet 7. oldalán a következőket olvashatjuk: „A bírói gyakorlat a jelenlegi szabályozás mellett nem ismeri el azt a jogot, hogy valaki egy közösség tagjaként, a közösséget ért sérelem miatt a saját nevében indíthasson keresetet. A bíróság szerint tartalmilag a jelen esetekben erről lenne szó, hiszen magából a keresetből is ez tűnik ki, hiszen a felperesek a magyarországi zsidóság, illetve általában a zsidóság megalapozatlan, emberi méltóságot sértő diszkriminálását „dekódolták” a különböző szövegekből. A bíróság jogerősen elutasította azt a keresetet, amikor egy felperes a magyarság nevében indított keresetet az akkori miniszterelnök ellen azért, mert az a holokauszt évfordulóján a magyarság nevében kért bocsánatot a zsidóságtól.” (3. bekezdés 3.-5. mondata, kiemelés a felperestől) A B.) alatt csatolt – 8 oldalas – ítélet 7. oldalán a „saját nevében” és a „magyarság nevében” kifejezések – a világos cáfolás érthetősége miatt – pirossal alá vannak húzva. Mindebből kiderül, hogy a speciálisan REFERÁDA alapján foglalkoztatott bíró elemi tévedések, logikátlan ítéletek „megalkotója”. Ilyen ügyeket nem lehet reá szignálni elfogultság és hozzá nem értés miatt.
Mellesleg előadom, hogy dr. Pataki Árpád ezt a logikátlan, teljesen elfogadhatatlan, törvénysértő ítéletét elmondta dr. Sándor Zsuzsa OIT szóvivőnek is és az bele került a „Bírák könyve” 94. oldalára, (amit C.) alatt csatolok). Ott is ezt írja: „A bírói gyakorlat a jelenlegi szabályozás mellett nem ismeri el azt a jogot, hogy valaki egy közösség tagjaként, a közösséget ért sérelem miatt a saját nevében indíthasson keresetet. A bíróság jogerősen elutasította azt a keresetet, amikor egy felperes a magyarság nevében indított keresetet az akkori miniszterelnök ellen, mert az
a holokauszt évfordulóján a magyarság nevében kért bocsánatot a zsidóságtól.” (2. bekezdés második fele)
Így keveri az eljáró bíró Monus Áron szélsőségesen antijudaista volt felperes teljesen logikátlan keresetét – ahol valóban a magyarság nevében perelte Horn Gyula miniszterelnököt – a negyvenegy zsidóságban megtámadott felperes keresetével, akik SAJÁT NEVÜKBEN pereltek! Lényeg nyilván csak az lehetett, hogy valamilyen formában az antijudaistákat ne „bántsák” zsidók pere miatt.
D.) alatt csatolom az „Ébresztő” című szennylap 2001. III. számát, ahol a személyes névmások meg vannak jelölve.
Ez a logikátlan, rabulisztikus „ítélet” a „Bírák könyve” révén még nagy nyilvánosságot is kapott. Ebből egy logikusan gondolkodó állampolgár levonhatja a következtetést a magyar bíráskodásról.
Kérem mindezt az ítélet meghozatalakor figyelembe venni.
Budapest, 2007. május 8.
dr. Ádám György
felperes, ügyvéd