. Fővárosi Bíróság.

Hiv.szám: 19.P.23.483/2005.

                                                                                                   továbbá: 4.Pk.24.112/2006/2.

     A Fővárosi Bíróságon 19.P.23.483/2005. számon megtartott  – első fokon lezajlott –  polgári peremben dr. Pataki Árpád bíró 2006. június 1.-jén keresetemet elutasító ítéletet hozott. Kértem a Fővárosi Bíróságot 2006. július 13-án, július 18-án és külön a Fővárosi Bíróság elnökének 2006. szeptember 6-án írt beadványomban, hogy az ítéletet a Pp. 225. § alapján egészítse ki. Beadványomban kértem a határozat kiegészítési eljárásból Pataki Árpád bíró kizárását korábbi és jelen peremben hozott törvénysértő ítéletei miatt.

     A Pp. 13. § (1) bekezdés e.) pontja alapján a kizárást a Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 27-én kelt és lakásomra 2006. október 3-án érkezett 4.Pk.24.112/2006/2. végzéssel a bíróság kizárási kérelmemet  – sorozatosan törvénysértő –  végzéssel elutasította.

     A végzés törvénysértései:

     1.) A végzésben olvasható: „Az eljáró bíró akként nyilatkozott, hogy nem érzi magát elfogultnak. Tagadta, hogy a perbelivel azonos témájú ügyben akár egyetlen törvénysértő ítéletet hozott volna: még a Pesti Központi Kerületi Bíróságra beosztott bíróként 42 felperes által megindított egyetlen hozott ítéletet, amelyet mind a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság, mind a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság  –helyes indokaira figyelemmel –  helybenhagyott. Megítélése szerint önmagában az a tény, hogy a b író álláspontja nem egyezik meg a felperesével, nem eredményezheti az elfogultság megállapítását.” (1. oldal 4. bekezdés első része.)

     Ebből a bírói nyilatkozatból az derül ki, hogy a végzést hozó bíró úgy hiszi: a kizárásról  – habár kétoldalú jogvitáról van benne szó –  csakis az egyik érintett fél egymaga dönt. A végzést hozó bíró  – ezen téves értelmezés szerint –  a peres fél érveit teljesen figyelmen kívül hagyhatja. A végzést hozó  bíró azonban KÖTELES lett volna a peres fél érveit is figyelembe venni, amiről a végzésben szó sincs. Ezt a peres eljárásba beavatkozó bírónak nem lett volna joga megtenni. Én  – felperes – sokoldalúan és részletesen indokoltam Pataki Árpád ítéleteinek jogellenességét, amire nem érv az, hogy másodfokon és felülvizsgálattal is helyben hagyták. Az ugyanis a megcáfolhatatlan tény, hogy a további (másodfokú, felülvizsgálati, perújító, stb.) eljárás és kifejezetten törvénysértő volt. Ezt is tételesen bizonyítottam. Nem bírói állásfoglalás ezeknek a figyelmen kívül hagyása.

     Szó sincs tehát  – az adott ügyekben –  arról, hogy „a bíró álláspontja nem egyezik meg a felperesével.” Ez az „indokolás” rabulisztikus, a valós tény az, hogy a bíró álláspontja nem egyezik meg a törvényekkel!

     2.) A végzésben olvasható: „A bírói gyakorlat ítéletben való ismertetése ugyanakkor nem vezethet oda, hogy a megemlített korábbi döntések iratanyagát a peres fél részére ki kellene adni. Tájékoztatásul közölte, hogy a felperes ítélet kiegészítése iránti kérelme elbírálására 2006. október 5. napjára tárgyalást tűzött ki.” (1. oldal 4. bekezdés második része.)

     Ehhez felperes véleménye: Az eljáró bíró, Pataki Árpád a 2006. október 5-én tartandó tárgyaláson hozandó DÖNTÉSÉT már előre prejudikálta a végzést hozott bíróval. Kérdem: ezek után mi szükség van a 2006. október 5-i tárgyalásra, ha e végzést már előre közölte arra illetéktelen személyekkel?

     3.) A végzés írja: „A kizárási indítvány elbírálásához rendelkezésre álló, Fővárosi Bíróság 19.P.23.483/2005. Számú irataiból megállapítható, hogy a felperes keresetében arra utalással, hogy zsidó közösséghez tartozóként életében számos hátrányos megkülönböztetést kellett Magyarországon…” (1. oldal 5. bekezdés első mondata)

     A végzést hozó bíró ismét valótlanságot állít: Én ugyanis nyomatékosan (!) közöltem, hogy NEM TARTOZOM ZSIDÓ KÖZÖSSÉGHEZ! Ezt rólam, csak a gyűlölködő antijudeisták állítják akaratom ellenére. Soha senkit nem érdekelt az, hogy én MAGAMAT milyen közösséghez tartozónak tartom, mindig mindenkit csakis az érdekelt és motivált, hogy ő, a zsidók kirekesztésére uszító és kirekesztő (gettó, munkaszolgálat, haláltábor, gázkamra, stb.) engem  – akaratom ellenére –  zsidónak tart. Most ezt a tényekkel ellentétben már éppen a bíróságok fordítja meg, amiből antiszemita nézeteik is egyértelműen kiderülnek.

     4.) A végzés további rabulisztikája: Ugyan ezt tartalmazta a felperes által a cikk szerzőjével szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 20.P.85.346/2003. számon indított ügyben meghozott jogerős ítélet is.” (2. oldal második bekezdés 6.-7. sora)

        Az állítás valótlan! A PKKB-n hozott 20.P.85.346/2003. ítélet teljes egészében nekem adott igazat, csakhogy ezt a Fővárosi Bíróságon  – a bíróságokat féltve –  elutasították és a L.B-on Mészáros Mátyás bíró azért nem találta megítélhetőnek a KIREKESZTÉSRE USZÍTÁSOMAT, mert egy felperes pert vesztett azon az alapon, hogy nem sértő, ha egy WC papír neve megegyezik az utónevével. Ezt a kabaréba tartozó „indokolást” tekinti a két bíró (Pataki Árpád és Császár P. Emőke) helyes, jogerős határozatnak. Ehhez nem kell kommentár.

        5.) A végzés 2. oldal utolsó mondata: „Miután a felperes a jogerős ítéletekben elfoglalt álláspontot maga is ismerte, nem volt elzárva attól, hogy a Pp. által nyújtott keresetek között ténybeli és jogi igazáról a bíróságot meggyőzze: az állásponttal szembeni részletes érveit, jogi indokolását előadja.”

        Erről a véleményem: A végzést készítő bíró kifejezetten és tudatosan VALÓTLANSÁGOT állít! Én, felperes, el vagyok zárva attól, hogy az ítélet 4. oldalán a harmadik bekezdés ezen részét ismertem volna: „A bíróság tudomása szerint jogerős elutasító ítélet született akkor is, amikor az ott eljáró másik felperes magyar állampolgárként kifogásolta azt, hogy a holokauszt 50. évfordulóján az akkori miniszterelnök a magyarság nevében kért bocsánatot a zsidóságtól. Ugyancsak elutasító ítélet született akkor, amikor egy magát alternatív nemi identitású személy felperesként kifogásolta azt, hogy egy lapban a „melegeket” általában beteg embereknek nevezték. Ugyancsak elutasító ítélet született akkor, amikor az ott eljáró másik felperes a „magyarság többsége” nevében kifogásolta az egyik politikai párt akkori szlogenjét („Velünk az ország”). Ezen ítéleteket a mai napig nem ismerem, nyilván ezért rendelték el 2006. október 5-én 15 órára az ítélet KIEGÉSZÍTÉSÉRE a tárgyalást a 18. számú végzéssel, ami  – a végzés több megállapítása utal rá –  már eleve prejudikált. Ha a három hivatkozott ítélettel említett ügyet a továbbiakban sem ismerhetem meg – de az változatlanul az „ítélet” részét képezi –  visszatértünk a középkorba az inkvizitórius eljárásra a III. évezredben egy független demokratikus jogállamban!

     6.) A végzés 3. oldalán olvasható: „Az eljáró  bíró személyével és hivatalos tudomásával kapcsolatban megjegyzi a bíróság azt a felperes által is jól ismert tényt, hogy dr. Pataki Árpád 1993. júliusáig közel egy évtizeden át a Pesti Központi Kerületi Bíróságra beosztott bíróként tárgyalta a személyiségi jog megsértéséből fakadó pereket, azóta a Fővárosi Bíróság bírójaként ugyanezt teszi. Ilyen helyzetben természetes az, hogy saját korábbi pereit, ítéleteit, s az azokban kifejtett jogi álláspontot részletesen ismeri, sőt a rendszerváltozás óta felmerült újabb és újabb kérdésekben ítéleteivel maga alakítja  – alkotja –  a bírói gyakorlat egy részét. Ez a körülmény elfogultságát ugyancsak nem alapíthatja meg.”

     Ez a közlés, megállapítás, állítás már minden törvénysértés határán túl van.

a.)    a „bírói gyakorlat” nem jogszabály, annak alkalmazása az ítélkezésen csakis a jogszabályokon alapuló megállapítások támogatására szolgál (lásd erről „A bírói gyakorlat” című  – már megküldött –  írásomat.)

b.)    A végzésből kitűnik, hogy Pataki Árpád bíró nem csak jogalkalmazó, hanem a jog ALKOTÓJA (!) is, ami ellen maga a bíró ítéletében többszörösen tiltakozik, de annak ellenkezőjét Császár P. Emőke bíró végzésében megerősítette.

     A hat megjegyzésemből egyértelmű, hogy a bírók  – az igazukat állító felekkel szemben –  összejátszva valótlan, személyüket súlyosan sértő határozatokat hoznak.

Budapest, 2006. október 4.

                                                            dr. Ádám György

                                                             ügyvéd, felperes

T. Fővárosi Bíróság.

Hiv.szám: 19.P.23.483/2005.

          továbbá: 4.Pk.24.112/2006/2.

b e a d v á n y a

     dr. Ádám György felperesnek, a Császár P. Emőke végzése ellen

képviseli:       dr. Ádám György

                      ügyvéd, önmagát

     amelyben bebizonyítja, hogy a végzés megállapításai törvénysértőek és csak az eljáró bíróra kedvezőek

a beadványt megküldöm a 4.Pk.24.112/2006/2. végzést hozó bírónak és benyújtom 2006. október 5-én a tárgyaláson.