• A per szereplői
  • dr. Ádám György, a felperes 1921-ben született, tehát 84 éves. A jogtudományok akadémiai doktora. 1942-től munkaszolgálatos. 1944 őszén Kőszegre, magyar haláltáborba, majd a Graz melletti Lager Libenau-ba deportálták, két testvérét megölték, ő túlélte. Több évtizeden át az ELTE Állam és Jogtudományi Karán és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tanított polgári jogot, orvos-etikát és egészségügyi jogot. 1990 óta ügyvédi praxist folytat.

    Ifj. Hegedűs Lóránt 1944-ben született, nős, két gyermeke van. Református teológiai akadémiát végzett, református lelkész, majd vezető lelkész. 1993-tól tagja, 1997-től alelnöke a Magyar Igazság és Élet Pártjának, a magyar szélsőjobboldal fő erejének. 1998-2002 parlamenti képviselő volt, tagja a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottságának. Apja, idősebb hegedűs Lóránt a református Dunamelléki Egyházkerület püspöke, sok éven át volt a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke. Fiának az e per tárgyát képező nyilatkozata után teljes mellszélességgel kiállt fia véleménye mellett.

  • A per előtörténete

    Ifj. Hegedűs Lóránt kiáltvány a "keresztyén magyar államhoz" 2001-ben az Ébresztő című lapban jelent meg. Ez az újság a MIÉP Budapest XVI. Kerületi szervezetének lapja, 12.000 példányban jelenik meg, s ingyenesen bedobálják a kerület lakóinak postaládájába, valamint postán elküldik a saját listájukon szereplőknek. Az írás óriási visszhangot keltett, hatalmas felháborodás fogadta - elsősorban baloldali és liberális körökben, illetve médiumokban. Értelmiségiek követelték azonnali leváltását, különösen az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsági tagságáról, mondván: képtelenség, hogy ilyen nézeteket valló ember legyen tagja éppen ilyen testületnek. E követelések semmilyen eredménnyel nem jártak, a kormányzó koalíció nagyobbik pártja, a Fidesz - ugyan effektíve nem vette védelmébe Hegedűst - nem volt hajlandó sem elhatárolódásra, sem közjogi intézkedésre. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége politikai tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal az úgynevezett gyűlöletbeszéd törvényi korlátozására. Hosszú politikai huzavona után végül a parlament el is fogadott egy törvény-módosítást, amely a korábbinál súlyosabb büntetéssel fenyegette a rasszista, kirekesztő nézetek terjesztését. A szabályozást azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mondván, fontosabb érték a sajtó- és véleményszabadság, mint a kisebbségek jogainak védelme. 43 értelmiségi ez után polgári jogi pert indított ifj. Hegedűs ellen, kérve a bíróságtól annak megállapítását, hogy a politikus-lelkész megsértette személyiségi jogaikat, indítványozva ettől való eltiltását, valamint kártérítés fizetésére kötelezését. A bíróság első- és másodfokon ugyanúgy foglalt állást: a pert kezdeményezőknek nincs joguk ilyetén per indítására, mivel ifj. Hegedűs írása nem őket közvetlenül, vagyis név szerint jelölte meg, mint kirekesztendőket. Ezt követően indította el perét dr. Ádám György - egyedül. Ennek pontos krónikáját követhetik nyomon ebben az összeállításban. Egyedülálló kordokumentum ez. A per összes anyaga csorbítatlanul megismerhető itt, a kívülálló végigolvashatja a felperes, az alperes, illetve a bíróságok valamennyi iratát.
  • Az írás címe ez: KERESZTYÉN MAGYAR ÁLLLAM! Vagyis valódi műfaja: kiáltvány, címzettje nem csupán bárki olvasó, hanem maga az állam. Fő mondandója, a zsidók kirekesztésére felhívás tehát nem pusztán arra buzdít, hogy a keresztyén emberek rekesszék ki a zsidókat, hanem az állam tevőleges beavatkozására, aktív kirekesztésére szólít föl
  • Az alperesi ellenkérelem elsősorban azt próbálja kihasználni, ami az utóbbi években a személyiségi jogi perek egy részének állandó félreértelmezése a bíróságok részéről. A törvény csupán annyit mond: "a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni". A bírói gyakorlat azonban - azon a Magyarországon, ahol az angolszász jogszolgáltatással szemben nincs precedens-jog - ezt törvénysértő módon szűkítően értelmezi, hozzátéve a "közvetlen érintettség" törvény szövegében ben nem szereplő kategóriáját. Ez már önmagában törvénysértés
  • Az e perben szóban forgó cikk miatt sokak meglepetésére az ügyészség nyomozást más, hasonló ügyekben tanúsított elutasító magatartásával ellentétben elrendelte a nyomozást közösség elleni izgatás miatt, először ismeretlen tettes ellen, majd - miután az Országgyűlés nagy többséggel felfüggesztette ifj. Hegedűs képviselői mentelmi jogát - vádat emelt ellene. Ismerve az Alkotmánybíróság álláspontját és az ennek nyomán kialakult bírói gyakorlatot, az pedig még inkább meglepte a szakmai közvéleményt, hogy az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletet hozott, és viszonylag súlyosnak számító büntetést szabott ki, 1 év hat hónap szabadságvesztést, igaz, három év próbaidőre felfüggesztve. A másodfokú bíróság azonban ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és Hegedűst fölmentette a vád alól. Szélsőjobboldali hívei a bíróság épületéből a vállukon vitték ki Hegedűst, és hosszas ünneplésben részesítették.
  • A figyelmes olvasónak érdemes összehasonlítania a keresetlevelet és az ítéletet. Az ítélkező bíró - ugyan nem mindenben, de - többségében értelmezte és elfogadta Ádám György logikai levezetéseit és jogelveit. Ez az elsőfokú ítélet azért is különös figyelmet érdemel, mert ez ügyben soha ilyen tiszta és világos határozat nem született. A későbbi ítéleteket és végzéseket éppen ezért még inkább érdemes majd újra és újra összevetni ezzel a legelsővel.
  • A másodfokon eljáró - immáron jogerős ítélet hozatalára jogosult - bíróság elképesztő irányt vett: panaszkodni kezdett. Arra hivatkozott, hogy ha másképpen értelmezné a törvényt, és helyt adna Ádám György keresetének, az "számos, nehezen megválaszolható kérdést vetne fel". S mivel úgy ítélte meg, e kérdések - például, hogy milyen ismérvek alapján tekinthető valaki egy csoport tagjának, vagy hogy mely csoportok tagjai méltóak (!) a személyiségi jogvédelemre, és melyek nem, pláne, hogy mi történhetne, ha tömeges perlési jog nyílna meg egy ilyen ítélet alapján, és a bíróságoknak nagyon sok munkája lenne - valóban nehezen megválaszolhatók, inkább nem is bajlódott ezzel, elutasította a keresetet. A jogerős bírósági ítélet nemcsak állított, hanem lényegében kérdezett. Azt, hogy kitől, nem lehet tudni.
    Az ítélet nevetséges és fölháborító mivoltának elemzése a felülvizsgálati kérelemben olvasható
  • Perújítási kérelem tárgyalása (2004 december 9.)
  • Fellebbezés a perújítási kérelmet elutasító döntés ellen (2005 január 18.)