A szerző harmincöt éve foglalkozik orvos-egészségügyi joggal (több évtizeden keresztül az Orvostudományi Egyetem jogász tanára volt). Jelenleg az ELTE Jogtudományi Kar tiszteletbeli professzora, az MTA doktora, ny. egyetemi tanár és ügyvéd. Ez utóbbi ténykedése során elsősorban "orvosi műhiba" perekben képvisel a bíróságok előtt ügyfeleket. Ezen tevékenysége kapcsán észlelt a hatályos perjogban olyan anomáliákat, amelyeket a jelen könyv hat tanulmányában leír.
Az első tanulmányt (Fundamentum 1999. 1. szám). dr. Bánáti Jánossal, a Budapesti Ügyvédi Kamra elnökével közösen írta. A tanulmány azt elemzi, hogy miként járhat el az ügyvéd, ha a polgári perjog rendszerében alkotmányellenes törvényhelyet talál. Megjegyzendő, hogy a szerző ügyvédként ilyen ügyekben már többször fordult az Alkotmánybírósághoz.
A második tanulmány (1999. október) a polgári peres eljárásban a bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, megvilágítva annak történelmi hátterét és a bizonyítás fokozott nehézségeit az "orvosi műhiba" perekben.
A harmadik tanulmány (2000. október) az igazságügyi szakértés jogi és gyakorlati ellentmondásait mutatja be, különös tekintettel az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szerepére az "orvosi műhiba" perekben. (A tanulmány de lege ferenda javaslatokat is tartalmaz.)
A negyedik tanulmány "a polgári perek" futamideje" és az igazságszolgáltatás ellentmondásait elemzi. Kimutatja, hogy a perek "futamidejének" erőszakolt gyorsítása az igazságszolgáltatást viszi lehetetlen helyzetbe, ami különösen markánsan "érvényesül" az "orvosi műhiba" perekben a kárt szenvedettek hátrányára. A szerző ezt történeti és logikai úton mutatja be és bizonyítja.
Az ötödik tanulmány gondolati összefoglalása az előzőeknek, egy sajátos vonatkozásban, összehasonlítva az 1890-es évektől az USA-ban és Nyugat-Európában indult hasonló témákat elemző és a mai magyar bírósági ítélkezésről alkotott vélemények azonos és eltérő vélekedését.
A hatodik tanulmány - látszólag - nem illeszkedik a sorozatba, mert az "igaz ítélet" logikai elemzését adja. Itt az "ítélet" logikai fogalmát veti össze a szerző a bírósági ítélettel. A záró tanulmány logikai alapját adja az előző öt tanulmány elméletének.
A tanulmánykötethez dr. Bárándy György ismert ügyvéd írt - a szerzővel is vitázó - előszót.